Színésznő, tele találmányokkal
Hedy Lamarr Bécsből származott, és Hollywoodban az MGM stúdió filmjeiben szerepelt. Szabadidejében feltalált. A második világháborúban segíteni akart a szövetségeseknek, és érdekelni kezdte a kérdés, hogyan lehetne megakadályozni a rádiójelek zavarását.
Ugratás, mint a zongorán
Az ötlet egyszerű volt: az adó és a vevő ugyanazon titkos sorrend szerint, folyamatosan, egyszerre váltaná a frekvenciát. Aki nem ismeri a sorrendet, nem tudja zavarni vagy lehallgatni a jelet. Antheil lyukszalagos szinkronizálást javasolt, mint egy önjátszó zongoránál, 88 frekvenciával a billentyűk helyén.
A torpedóktól a Bluetoothig
A haditengerészet a háború alatt nem használta a szabadalmat. A frekvenciaugratás később a katonai kommunikációban terjedt el, ma pedig a Bluetooth használja, amely másodpercenként akár 1 600-szor ugrik 79 csatorna között. Hedy Lamarr ezáltal annak a jelképévé vált, hogy bárkiből lehet feltaláló.