A csodaév, 1905
26 éves berni szabadalmi hivatali tisztviselőként egyetlen év alatt négy olyan dolgozatot publikált, amelyek megváltoztatták a fizikát. Megmagyarázta a fényelektromos jelenséget és apró részecskék mozgását folyadékban, megalkotta a speciális relativitáselméletet, valamint a tömeg és az energia közti összefüggést, az E = mc² képletet.
A fény darabokban érkezik
Einstein megmutatta, hogy a fény kis energiacsomagokban érkezik, amelyeket ma fotonoknak nevezünk. Amikor egy foton fémbe vagy félvezetőbe csapódik, kiüthet belőle egy elektront. Ezen az elven működnek a fényképezőgépek és a biztonsági kamerák képérzékelői is: az érzékelő minden pontja fotonokat gyűjt, és elektromos jellé alakítja őket. A Nobel-díjat éppen a fényelektromos jelenség magyarázatáért kapta, nem a relativitáselméletért.
Relativitás a zsebben
A GPS-műholdak órái a gyengébb gravitáció és a nagy sebesség miatt másképp járnak, mint a Földön lévő órák, napi mintegy 38 mikroszekundummal. Einstein egyenletei szerinti korrekció nélkül a helymeghatározás naponta kilométereket csúszna.
Lézer és internet
1917-ben leírta a fény indukált emisszióját. Ebből született meg 43 évvel később a lézer, amely ma optikai szálakon küldi az adatokat a kontinensek között. Az E = mc² képlet pedig megmagyarázza, miért nyer ki egy atomerőmű kevés üzemanyagból is hatalmas mennyiségű energiát.